Kedves Magyar Facebook-cenzorom!
Senki nem koppintana az orrodra, senki nem jelentene fel, ha holnaptól hagynád az itthon szót váltó, sajtót működtető, így-úgy közszereplő magyarokat szabadon élni.
A politikus genderkérdésekben J. K. Rowlinggal ért egyet, szerinte vannak olyan dolgok, amelyek a hálószobára tartoznak.
L. Simon László volt az Index és az ATV közös podcastjának vendége. A Magyar Nemzeti Múzeum korábbi főigazgatója röviden beszélt arról, miért távolodott el a napi politizálástól, valamint kitért a Nemzeti Múzeumtól való távozására is.
L. Simon László kifejtette: nem gondolta volna, hogy olyan témák lesznek folyamatosan napirenden manapság, mint a gender.
„Mindenhol ott van ez a téma, mindenhova beszüremkedik.
Túlzó, egészségtelen és arányt tévesztett”
– szögezte le, majd hozzátette, ő J. K. Rowlinggal ért egyet, szerinte vannak olyan dolgok, amelyek a hálószobára tartoznak. L. Simon úgy véli: a nemiség kérdése nem tartozik senkire, pláne nem a társadalomra, az ilyen kérdéseket a magánszférába kellene tartani.
Ennek kapcsán szóba jött az egykori igazgató Nemzeti Múzeumtól való távozása is, mikor 2023-ban Csák János kulturális és innovációs miniszter azonnali hatállyal elbocsátotta.
L. Simon szerint azonban a World Press-kiállítás csak indok volt Csák János részéről, és valójában nem ez volt az igazi oka a menesztésének.
L. Simon László az intézményi autonómia fontosságáról is beszélt, ennek kapcsán elmondta, szerinte mindig vannak olyan politikai vezetők, akik túlterjeszkednek. „A fenntartó vagy az állam nagyon sok eszközzel ki tudja fejezni az értékrendjét, e téren ilyen, hogy érték semleges állam nem létezik” – szögezte le.
A magyar kultúra piaca kapcsán pedig megjegyezte: a hazai egy nagyon kicsi piac, és a nyelv miatt is korlátozottak a lehetőségei, épp ezért függ az államtól.
Felidézte a Nemzeti Múzeum egy korábbi igazgatójának, Hóman Bálintnak az egyik elmélkedést,
amely szerint a politikusoknak fontos a személyes ízlésüktől, értékrendjétől távol eső dolgokat is támogatniuk.
L. Simon László úgy látja, hogy a színházi életben például érvényesül ez a gondolat, és szerinte jól működik a filmes finanszírozás rendszere is. Az egykori kulturális államtitkár úgy látja, „nincs még egy olyan ország Európában, ahol ennyi színház – pláne független – működne”. Szerinte a tehetségek és a jó színdarabok megtalálják a pénzt és a közönségüket.
Mint fogalmazott: „a tehetség mindig utat tör magának”. Példaként a Fekete pont című filmet hozta fel, amely a hazai oktatást kritizálja, és nem kapott állami támogatást, mégis népszerű volt a mozikban.
Elárulta, hogy látták a filmet a feleségével, aki régen abba az iskolába járt és tanított, ahol a filmet forgatták. Mint fogalmazott: kiábrándítóan hatott rájuk, hogy nem változott, nem újult meg az épület.
Nézzék meg olyanok, akik az oktatáspolitikát alakítják, hogy lássák ezt az álláspontot is”
– jegyezte meg a volt igazgató, majd hozzátette, nemcsak az elmúlt 14 év kormányzása tehet a filmben felvázolt állapotokról.
L. Simon László arról is beszélt, hogy a személyes álláspontja szerint első lépésként csökkenteni kellene az önkormányzatok számát, majd az iskolák számát is. Emellett úgy látja: a Fidesz tett lépéseket, amelyek ugyan vitatottak, de hosszú távon lehetnek hasznosak, ezt majd az idő dönti el.
A politikus kifejtette:
szókimondó embernek tarja magát, ez pedig azzal jár, hogy sokszor nehéz helyzetbe került a munkája során.
„Nem viszi a nézőket előbbre, ha arról beszélünk, hogy 12 évvel ezelőtt, amikor a kultúráért felelős államtitkár voltam, milyen feszültség volt köztem és Balogh Zoltán között (…) Szerintem személyes volt ez a vita. Az is benne volt, hogy én mindig akartam valamit, és most is akarok valamit. Értéket akarok teremteni, és ami rossz, azt megjavítani. Ez pedig nem mindig tetszik másoknak” – fogalmazott.
A beszélgetés végén pedig elárulta: nem zárja ki, hogy aktívan politizáljon még, de a politikusi szerepkörre csak állomásként tekint, nem pedig az élete céljaként.